20. Fejezet
Esküvői készülődések! Betekintés a jövőbe!
3 év múlva....Éppen az esküvőre készülődünk amikor Muranishi kisasszony belép a szobába.
- Kilari,Akai! Jöttem segíteni az előkészületekben.
- Kilari-nee!Akai-nee!Szépek vagytok! - szólalt meg Muranishi kisasszony lánya. Igaz, hogy még csak 3 éves, de már egész szépen tud beszélni és olyan aranyos!
- Köszönjük Minami!És önnek is Muranishi kisasszony!
- Ugyan! Ez természetes! Ti is segítettek nekem.
Majd megcsinálta a hajunkat és a sminkünket. Valamint segített a ruhánál is.
- Még szebbek lettek! - ámult el Minami mikor készen lettünk.
- Gyönyörűek vagytok!
- Köszönjük!
El is felejtettem mondani, hogy a 3 év alatt egy kis haj festésre került sor. Akai haja kék, az enyém szőke, a fiúk haja pedig barna lett.
- Lányok kezdődik az esküvő!
- Megyünk!
Majd beléptünk a templomba. A fiúk arca pár percre piros lett amikor megláttak. Mindenkit meghívtunk: Arashi,Fubuki,Aoi,Mao,Mio,Izumi,Hikaru,
Subaru,Erina,Akane,Higashiyama kisasszony,
Tina, Hiroto,Seiji,Akai és persze az én családom. Még anya is hazajött, mikor meghallotta a hírt. A szertartás gyorsan lezajlott és boldog, friss házasokként léptünk ki az ajtón.
Minden honnan gratulációkat, fütyüléseket hallottunk. Nagyon boldogok vagyunk és leszünk a jövőben. Beszálltunk a kocsiba és elindultunk a nászutunkra. Életem egyik legszebb éjszakáját töltöttem Hirotoval és mint kiderült az Akaival folytatott beszélgetésemből az övé is az volt. A nászutunk után új lakásunkba költöztünk, de így is folytattuk sztár életünket.Békésen éltük életünket és 9 hónap múlva.....
- Hiroto!Seiji! Most hívott Kasumi a kórházból! Kilari és Akai bármelyik pillanatban szülhet.
- Hogy mi?!
- Siessetek srácok!
- Mi akkor elmentünk!
A kórházban......
- Kilari! Akai!
- Hiroto! Seiji! - szóltunk nekik mikor megláttuk őket.
- Hogy vagytok?
- Készüljenek! - szólt ekkor egy nővér.
- Azt hiszem így. Nemsokára jövünk. - mondtam egy mosollyal mikor betoltak minket a szülő szobába.
Pár perc múlva.....
Épp, hogy Kilariékat betolták a szülő szobába, gyermek sírás hallatszódott ki.
Majd egy nővér jött ki és oda ment Hirotoékhoz.
- Gratulálok! Egészségesen születtek meg.
- Láthatjuk őket?
- Persze. Erre tessék.
Bent.....
- Hiroto,Seiji.Nézzétek! - szóltam oda nekik, amikor beléptek az ajtón.
- Ugye milyen aranyosak?
- Igen. - válaszolták egyszerre.
- Mi lesz a gyermekek neve? lépett be ekkor Dr. Hayami.
- Doktor nő!
- Mi lesz a nevük?
- Kilari, kezd te!
- A mi kislányunk neve Ichigo. Kazama Ichigo.
- Szép neve van. Ichigo-chan.
- A mi fiunk neve Takuto. Hiwatari Takuto.
- Ez is nagyszerű választás. Takuto-kun.
- Remélem ők is jó barátok lesznek, mint mi.
Majd másnap visszaköltöztünk az új lakásunkba és folytattuk most már csodásabb életünket.Majdnem minden nap összejártunk Akaival.
..........................................
És boldogan éltek míg meg nem haltak. Vagy mégsem? A történet ugyanis folytatódik két új szereplőnkkel. Itt jön a meglepetés a számotokra. Sokat gondolkoztam, hogy mit folytassak és arra jutottam, hogy az öt éves Ichigo és Takuto történetét írom. De ez unalmas lesz. Mit tud csinálni két 5 éves gyerek... Itt jön a csavar, ami nem is annyira csavar, de nem húzom tovább a szót. Egy-két fejezetet megírok az 5 évesek szemszögéből és ha tetszik nektek, akkor folytatom még pár fejezet erejéig. Ha viszont nem jön be nektek annyira, akkor...de ez legyen meglepetés. Mindenkit sok szeretettel várok új történetemnél.
