2014. december 6., szombat

Kirarin Revolution (Kilari) After Story 14. Fejezet

14. Fejezet

Egy érdekes éjszaka. Ez rövid volt.

Miután elbúcsúztunk Kilariéktól, bementünk a szobánkba.
Mikor beértünk úgy tettünk ahogy mondták nekünk bezártuk az ajtót. Ekkor Seiji körülfonta a karjait a derekamon.
- Akai...
- Mi az Seiji?
- Szeretlek Akai!
- Én is Seiji.
- Gondolod, hogy nekünk is titokban kéne tartanunk?
- Szerintem igen. Hé Seiji...
- Mit szeretnél?
- Ma este..... aludhatnánk.... egy ágyban? - Kyaaa! El sem hiszem, hogy megkérdeztem.
- I - igen.. - láttam rajta, hogy zavarba jött, kicsit el is nevettem magam. - Min nevetsz?
- Semmin. Hihi
- Mond el!
- Nem mondom.
- Mond el vagy különben... - ezt követően az ágyra lökött. Ott feküdt fölöttem komoly arccal nézett le rám majd ezt fölváltotta egy széles mosoly. - ezt csinálom. - majd el kezdett csikizni.
- Hagyd abba!
- Nem, amíg el nem mondod min nevettél.
- Azt soha! - még mindig nevettem és nem bírtam abba hagyni. Majd egyszer csak abbahagyta. Föl néztem rá újra azt a komoly arcát láttam.
- Akai...
- Seiji...
Majd pár másodperc kiesés után közelebb hajolt és az ajkait az enyémre nyomta. Egy perc mámor után a levegőm elfogyott ezért szét váltunk. Majd mikor már bírtam lélegezni rá mosolyogtam mire ő egy kicsit elpirult, de azért vissza mosolygott.
- Menjünk aludni! - javasoltam.
- Rendben! - válaszolt, majd lefeküdtünk.
Átölelt engem majd mély álomba merültünk. Nyugodtan aludtam mivel tudtam, vigyáz rám.




Mikulás

Mindenkinek utólag is boldog Mikulást kívánok!




















Üdv: A szerki 

2014. november 11., kedd

Évforduló!

Minna!!!!

A mai napon van a blog 1.évfordulója.Hivatalosan is pont mától 1 éves a blog.Köszönöm minden kedves olvasómnak az eddigi támogatást és remélem továbbra is olvassátok majd a történetem!







Üdv: A szerki


2014. november 1., szombat

Kirarin Revolution (Kilari) After Story 13.Fejezet

13. Fejezet

Mostantól együtt? Egy szobában a szerelmünkkel

- Hogy mi???!! - néztünk mind kiakadva egymásra.
- Nem mondtuk?
- NEM!!!
- Pedig úgy emlékeztem.
- És mikor lesz az esküvő? - kérdeztük Akaival szinkronban.
- Jövő hónap.
- De hisz addig már csak egy hét van. 
- Kérdezni szerettem volna....Kilari,Akai lennétek a koszorús lányaim?
- MI? Persze! - majd öröm könnyekkel teli szemekkel megöleltük Komoi kisasszonyt.
- Ami titeket illet... Hiroto,Seiji lennétek a koszorús legények?
- Természetesen főnök!
- A témától eltérve.... rájöttek, hogy hol van a sztárok iskolája.
- Az hogy történhetett? - kérdeztem aggódva.
- Mi sem tudjuk. Ezért az intézmény szobáiban kell laknotok.
- Kilari megtudod beszélni az apukádékkal, hogy csak hétvégén járj haza?
- Igen. Máris fölhívom. - majd tárcsáztam a számot és mindent elmagyaráztam neki, ő pedig nagy nehezen nagyi rábeszélte. - Maradhatok! Nagyi bepakol és ma este már be is költözök.
- Nem leszel egyedül. Mi is ma este költözünk be.
- Srácok....
- Kilari,Hiroto egy szobába lesztek. Akai,Seiji ti szintén.
- Hogy miii????
- Most, hogy ezt megbeszéltük indulhatunk?
- I-igen. - majd mind elindultunk a saját lakásunkhoz autóval majd egyből az új lakásunkhoz.
Ekkor még nem tudtuk, hogy valaki az egész beszélgetést hallotta.
- Ez itt Kilariék szobája a 14-es. Mellettük a 15-ös Akaiéké. Nekünk most mennünk kell. Jó éjszakát!
- Jó éjszakát kívánunk!
- Akkor holnap Kilari,Hiroto.
- Holnap.
Majd bementünk Hirotoval a szobánkba. El sem hiszem, hogy egy szobába fogunk aludni.
- Kilari...
- Mi az Hiroto? - mikor felé fordultam magához szorított bezárva közöttünk a teret.
- Szeretlek. - majd az ajkamra nyomta az övét. De ez most más volt mint legutóbb. A mostani erőteljes volt. Úgy elmélyedtünk a pompában, hogy azt vettem észre nincs levegőm. Miközben levegőért kapkodtam gyöngéden a fülembe súgta.
- Ma este aludjunk együtt. - erre kicsit elpirultam, majd az arcára nyomtam egy puszit és válaszoltam.
- Persze. - láttam amint az arca láng vörös de csak mosolygott.
- Jó éjt Kilari.
- Jó éjszakát Hiroto.
Majd mély álomba merültem óvó karjaiban.... 


2014. szeptember 24., szerda

Kirarin Revolution (Kilari) After Story 12.Fejezet

12.Fejezet

Hiroto emlékei. Akai megtört szíve.

- Sajnálom Kilari, hogy olyan sokat kellet miattam szenvedned.
- Ez nem a te hibád Hiroto! - próbáltam felvidítani. 
- Amit tettem az megbocsájthatatlan....elfelejteni téged...
- Az a múltban volt! A lényeg, hogy mi itt vagyunk és emlékszel rám! Nekem ennyi elég....bőven elég. - nem bírtam tovább a könnyeimet leküzdeni. Azok újra előtörtek.
- Kilari.... - majd megölelt.
- Úgy féltem,hogy nem fogsz rám emlékezni... Annyira örülök.
Egy darabig így voltunk. Ketten egymás karjaiban.
Közben Seijiék...(Akai szemszöge)
- Látod Akai? Minden rendben van. Nem fog senki haragudni rád.
- Köszönöm....
- Még valami.... Én...
- Hmm?
- Tudod én...beléd szerettem.
- Igen belém....Mi?! - kezdtem érezni, ahogy az arcom felforrósodik.
- Akai kérlek legyél a barátnőm! - mi??? -.
- Seiji ... Tudod a sors kegyetlen... - láttam ahogy elbúsul - mert én is így érzek.
- Ez azt jelenti...
- Igen, leszek a barátnőd. - ezután magához ölelt.
(Kilari szemszöge)
Mikor az ölelkezésből szét váltunk észrevettem valamit.
- "Azt nézd Hiroto!" - súgtam oda.
- "Érdekes..Lepjük meg őket."
Észrevétlenül mögéjük lopóztunk,majd
- Milyen szépek!
- Ki-Kilari?!
- Látom nem vesztegeted az idődet.
- Hi-Hiro?! 
- Nekünk erről miért nem szólt senki?
- Miről?  
- Arról, hogy van még két turbékoló galambunk.
- Muranishi úr?!
- Miért vagytok ilyen meglepődöttek? Szóval miért nem mondtátok?
- Ezt mi is kérdezhetnénk! Mikor fogják beismerni, hogy mit éreznek?! - mondták Akaiék szinkronban.
- Ti miről beszéltek? Már egy hónapja el vagyunk jegyezve.
- MI????!!!!
Egy döbbenetes vallomás. Muranishi főnök és Komoi kisasszony elvannak jegyezve.   

2014. július 27., vasárnap

Kirarin Revolution (Kilari) After Story 11.Fejezet

11.Fejezet

Irány a terv 2. fele. Még van remény!

Seiji szemszöge..................

Remélem Kilari jól halad.

- Mi a baj Seiji? - kérdezte tőlem Akai miután befejeztük a munkát.
- Semmi, csak azon gondolkoztam, el tudnál - e velem jönni valahová?
- Hova?
- Az maradjon titok amíg oda nem érünk. - mondtam mosolyogva.
- Jó... - valamiért elpirult. " Vajon miért? "
15 perccel később....
- Itt vagyunk.
- Hova hoztál?
- Itt lesz ma Kilarinak munkája 
- Kila..rié..? - a neve hallatára teljesen elszomorodott.
- Tudom, hogy nem vagy túl jóban vele, de kérlek hallgasd végig a dalát!
- Re-rendben.

Kilari szemszöge................


- Várj itt Hiroto! - majd elszaladtam átöltözni. Ehhez a dalhoz különleges ruha kell. Mikor elkészültem azonnal visszasiettem Hirotohoz. - Kész vagyok, na milyen?

- Nagyon aranyos vagy. - erre pirult.
- Akkor én megyek!
- Mindent bele Kilari!

Seiji szemszöge..................


- Figyelj, kezdődik!

- Még egy Utolsó kérdés!
- Mi az?
- Miért hoztál ide?
- Szeretném, ha megértenéd Kilari érzéseit.
- Az érzéseit?
- Ha meghallgatod biztos megérted...
.............................................................
Most pedig jöjjön Tsukishima Kilari, aki egy új dallal készült mára!
.............................................................
Kilari szemszöge..................

Mikor felértem a színpadra, minden érzésemet összeszedve énekelni kezdtem.

Hiányzol! ( I Miss You! )

Mikor először beszéltünk, az a kis szó “Köszönöm”

Azt gondoltam,hogy az idő amikor egymást néztük örökké folytatódik.
Ha még egyszer találkozhatnánk, bármiről beszélhetnék
A tenyerünkből, a mosoly túlárad.
Hiányzol.Szinte nem is tudom szavakba önteni.
Ez visszhangzik a szívem legmélyéről.
Utolsó nap Oh Utolsó álom; Ha a reggel eljön az örökkévaló szívdobbanásokra
A város újra mozgásba lendül.

A visszaút mindig eltűnt, míg meg nem ráztad a kezem

A kép nosztalgikus, mint ha megszűnne az esti ragyogásban
Arra az időre, emlékszem a melegségre mikor egymás kezét fogtuk,
És most, a szomorúság a szívemben gyötrelmes!
Hiányzol. Még mindig szeretettel tükröződöm vissza
Azokban az őszinte szemeidben?
Utolsó nap Oh Utolsó álom; És te messzire mész 
Hallod a hangot ami hozzád szól?

A ragyogó csillagok gyönyörűek, nem? A kívánságom a csillagos égbolthoz szegezem


Hiányzol.Szinte nem is tudom szavakba önteni.

Ez víz hangzik a szívem legmélyéről.
Utolsó nap Oh Utolsó álom; Mondva az örökkévaló szívdobbanásoknak
Az a reggel kezdődik.
Hiányzol. Még mindig szeretettel tükröződöm vissza
Azokban az őszinte szemeidben?
Utolsó nap Oh Utolsó álom; Messzire mész 
Ez a hang továbbra is hozzád szól.
.................................................................
Seiji szemszöge.........

- Kilari... - ekkor Akai sírni kezdett.

- Mi a baj?
- Nem tudtam, hogy ennyire szereti Hirotot... Szörnyű dolgot tettem...
- Sajnálom Akai...
- Se-Seiji...Köszönöm... - gondolkodás nélkül megöleltem. 
- Gyere, menjünk oda Kilariékhoz.
- Rendben.
Mikor odaértünk Kilari és Hiroto éppen beszélgettek.
- Hiroto miért van itt?
- A közelben volt munkája, szerintem Komoi kisasszony hozta ide. Menjünk oda.
- Várj! - a kezemet megfogva visszarántott. - Nézd!
...........................................................
Kilari szemszöge.........

- Kilari! - majd megölelt.

- Hi-Hiroto! Mit csinálsz? Neked már Akai a barátnőd!
- Miről beszélsz? Mikor visszajöttem New Yorkból már mondtam,nem?
- Az emlékeid... Hiroto! Végre emlékszel rám! Úgy örülök!


Majd a nyakába borultam és csak sírtam. Végre újra együtt vagyunk. 


Figyeĺem!

Kedves olvasók!
Elnézést kérek a késésért! Meghoztam a 11.fejezetet,de sajnos képeket később tudok hozzá csatolni. 
Jó olvasást!

A szerki

2014. július 6., vasárnap

Kirarin Revolution (Kilari) After Story 10.Fejezet

10.Fejezet

Terv Hiroto megmentésére. Régi Emlékek

- Sziasztok!
- Szia Hiroto! - köszöntem a szokásosan.
- Hiroto! - ezzel a karjaiba ugrott.
- Szia Akai! - majd megölelte. Én csak pislogtam. Nem értettem mi történik, de ekkor Akai egy gonosz vigyorral fordult felém. Mikor már a sírás határainál jártam, eszembe jutott amit Dr. Hayami mondott és Seijire pillantottam. Rám mosolygott jelezve, úgy látszik értette.
- Akai egy pillanatra tudnál jönni?
- I- Igen! Várj meg kérlek mindjárt jövök. - ezzel kimentek.
- Hiroto... - kezdtem a mondandómat. - Szeretném ha eljönnél velem holnap valahova. Nagyon fontos munka lenne. - sajnálom, hogy hazudnom kell, de most mást nem tehetek.
- Rendben van. Ha ennyire szeretnéd.
- Akkor holnap az ügynökség előtt.
- Rendben.
Ezzel egy időben.....
- Mit szerettél volna Seiji?
- Csak szólni akartam, hogy kettőnket kértek meg egy új munkára.
- Jó, ha munkáról van szó.
- Köszönöm.
- Akkor holnap az iskolánál. Most menjünk vissza.
- Oké!
Mikor visszaértek elköszöntem, majd egyenesen hazamentem. Dr. Hayami szerint emlékeztetnem kell az együtt töltött időre. A szobámba érve előkerestem 'azt' a ruhát majd lefeküdtem aludni. Másnap pillangókkal a gyomromban mentem az ügynökség elé. Mikor megláttam Hirotot levettem az álcám, majd amint észrevettek visszaraktam.
- Nézzétek az ott Tsukishima Kilari! - azt hiszem sikerült. Hiroto felé kell szaladnom.
- Kilari! - majd megragadta a kezemet, majd buszra szálltunk. 

  













- Mit művelsz? Majdnem elkaptak.

- Sajnálom... - ekkor vette észre, hogy....
















- Bocsi! Biztos nagyon izzad a kezem..... - valahogy el kell jutnunk a tengerpartra. Elfelejtettem, hogy csináltam...
- Hiroto nézd!
- A tenger.... - mondta közömbösen.
- Még sosem voltam ott és még van egy kis időnk a munkáig. Nem mehetnénk el oda egy kicsit?
- Rendben. - tényleg nem emlékszik...
A parton...
Jöhet a terv: Kávé bedobja észrevétlenül a sapkám a vízbe, amikor erre jönnek.
- Üljünk le.
- Jó! - majd magam mellé helyeztem a sapkám. 10 percig néma csend vonult végig a parton, de ekkor Hiroto megtörte... 
- Kilari ami a munkát illeti...
Még be se fejezte 3 lány jött felénk...
- A sapkád!
- Igen....ÁÁ!
- Mi a baj? Siess!
- Az lehetetlen..... A sapkám...a vízben van...
- Akkor nincs más választásom... 


















- Bírd ki így egy kicsit! Míg a lányok elmennek!

- Jó...
















Pár perc múlva nyomuk sem volt.

- Sa - Sajnálom! - mondta lehajtott fejjel.
- Se - Semmi baj...
- Mehetünk?
- Igen....
Majd lassan elindultunk oda ahol a munka lesz....





Figyelem!

Kedves olvasók!

Íme késve, de meghoztam a 10. fejezetet. A képek amiket használok nem az enyémek. Végre Kilari megkezdte a támadást, hogy visszaszerezze Hirotot. Vajon sikerül neki, vagy Hiroto örökre elfelejti az érzéseit? Olvassátok és kiderül.
                                                                                                                          Üdv: Szerki



2014. június 24., kedd

Köszönöm mindenkinek!

Kedves olvasók!
Nagyon szépen köszönöm aki eddig is követte a blogomat és továbbra is követi! Örömmel jelentem ki, hogy meghaladta az oldal nézettsége az 1100 megtekintőt! 
Köszönöm mindenkinek!

2014. június 19., csütörtök

Kirarin Revolution ( Kilari ) After Story 9. Fejezet

9. Fejezet

Egy kis beszélgetés. Az álarc lehullik.

A kórtetem előtt....
- Srácok figyeljetek!
- Mire Kilari?
- Az igazság, hogy Akai már többször is megfenyegetett, hogy tűnjek el Hiroto közeléből.
- Hogy mi!?? Kilari miért nem mondtad?
- Azt nem tehettem.... a lényeg, hogy most is Hirotot próbálja becsapni, kihasználva, hogy nem emlékszik. Figyeljétek!
Mindannyian elkezdtük hallgatni, hogy mit csinálnak bent.
- Hiroto kérlek emlékezz! Én a barátnőd vagyok. Ezt nem felejtheted el...
- Barátnő...?
- Igen... - majd könnyes szemmel megölelte.
Kint...
- Ez-ez nem lehet igaz.....
- Kilari...
- Szóval ez az igazi arca...
- Igen, de ez akkor is...
- Kilari csinálnunk kell valamit!
- Elnézést, hogy beleszólok, de..
- Maga..



















- Kazama úr orvosa vagyok, a nevem Dr. Hayami. Örvendek.

- Én is a nevem Tsukishima Kilari. Ők itt a Főnök, Komoi Kasumi, és Hiwatari Seiji, Hiroto partnere.
- Nagyon örvendek. Arra gondoltam, igaz nem az én dolgom, de van egy tervem.
- Hallgatjuk.
- Ugyan, nyugodtan tegezzetek.
- Rendben.
- Na szóval a terv a következő..... - majd mindent elmesélt.

2014. június 3., kedd

Kirarin Revolution ( Kilari ) After Story 8. Fejezet

8. Fejezet

Elveszített érzések

Azonnal hívtam Komoi kisasszonyt és elmeséltem mindent az autóban.
- Hiroto... - nem bírtam tovább.
- Minden rendben lesz, Kilari. Nem lesz semmi baja. - próbált vigasztalni Komoi kisasszony.
- Hiroto....
Mikor odaértünk már mindenki ott volt: Seiji, főnök, Hiroto családja, és még egy ember...Akai.
- Kilari! Hallottuk Komoitól, hogy mi történt.
- Sajnálom...! Az egész az én hibám....
- Ez nem igaz Kilari. - mondta Hiroto anyukája.
- Igaza van....
- Dehogynem! Ha te nem lennél ez sose történik meg! - esett nekem Akai a könnyeivel küzdve.
- Elég legyen ebből! Ez nem Kilari hibája! - életemben először hallottam Seijit, hogy felemeli a hangját. - Ez nem a te hibád. - próbált vigasztalni.
- Sajnálom, csak annyira aggódom.... - majd megölelte Seijit és rajta sírt. 














Ezt látva egy kicsit megsajnáltam.
- Kérem jöjjenek! - szólalt meg egy ismeretlen hang.
- Rendben. - majd mind bementünk a kórterembe.
- Hiroto...
- Nézzétek! Ébredezik. - mondta vidáman főnök.
- Hiroto! - kiáltott fel Akai örvendezve.
- Hiroto, jól vagy? - néztem rá aggódva.
- Kilari, Akai miért vagytok itt?
- Természetesen miattad. Hiszen elütött egy kamion. 
- Hiroto! - odaugrottam és megöleltem.
- Kilari mit csinálsz?
- Én - én úgy aggódtam!
- Miért hiszen csak barátok vagyunk. - majd odasúgta. - inkább sietned kéne és szerelmet vallanod Seijinek.
- Hogy mondhatod ezt? Hiszen Kilari a te.....
- Hiroto!
- Mit művelsz Akai?
- Hát nem emlékszel ki vagyok?
- Természetesen de. Te Sanoji Akai vagy, egy újonc sztár aki együtt szerepel velünk egy filmben.
- Kimennétek egy kicsit? Szeretnék egy kicsit beszélgetni négy szemközt. - megkezdte a támadást.
- Jó..... - ezzel mindenki kiment....még én is...  

  


2014. május 23., péntek

Kirain Revolution ( Kilari ) After Story 7. Fejezet

7. Fejezet

Fény derül az igazságra. A boldogság és egy szörnyű baleset

- Hazaértem!
- Szia Kilari! - üdvözöltek majd kérdően néztek rám.















- Jó estét! - köszönt Hiroto.

- Hiro! - ez volt a várt reakció nagyitól.
- Kilari, megmagyaráznád ezt, kérlek?
- Hát, papa az az igazság...., hogy járunk.
- Hogy mi???!!!! - jajj nekem.
- Az én Hirom...
- Az én Kilarim... - mindketten elájultak. Ebből mi lesz?
15 perc múlva.....
Papa felkelt és odasétált Hirotohoz és megkérdezte...
- Ez igaz?
- Igen. - mondta komolyan.
- Tényleg szereted? - erre én is meglepődtem.
- Persze. Még az életemet is odaadnám érte. - ez olyan édes....
- Akkor sok boldogságot és meg ne sirasd!
- Köszönöm papa! - majd odaugrottam és megöleltem.
Ezután kikísértem Hirotot.....
- Jó éjt Kilari! Holnap reggel találkozunk.
- Jó éjszakát Hiroto! Szeretlek! - mondtam elpirulva mire az arca rák vörös lett.
Másnap munka után Hirotoval sétáltunk hazafelé, mikor eszembe jutott, hogy ott felejtettem valamit. Gyorsan elszaladtam érte, de mikor vissza értem épp egy idős nénit kísért át. Amikor meglátott elkezdett felém sétálni, de a lámpa pirosra váltott és...és... egy kamion elütötte.
- HIROTO!!! - kiáltottam miközben felé rohantam.
- Hiroto!Hiroto!
- Kilari...szeretlek. - majd elvesztette az eszméletét.
- Hiroto...HIROTO!!! - sikítottam ahogy a torkomon kifért. 















Pár percen belül megérkeztek a mentők...   

2014. április 27., vasárnap

Kirarin Revolution ( Kilari ) After Story 6. fejezet

6. Fejezet

A nem várt fordulat. Akai ismét lecsap.

- reggelt! - köszöntünk másnap a forgatás helyszínéhez érve.
- Jó reggelt!....EEEH?! - ez volt mindenki reakciója mikor meglátott minket kézen fogva másnap.
- Mi a baj srácok? - nézett rájuk Hiroto kíváncsian.
- Ti....együtt...kézen fogva. Ez furcsa. - jelentette ki egy kisebb mosollyal a szája szélén Komoi kisasszony.
- Miért? Hiszen együtt járunk. - mondta elpirulva.
- Ezt még meg kell szoknunk. - nevették el magukat.
- Látom mindenki megérkezett. Akkor kezdhetjük? - szólt Takada úr.
- Igen!

A forgatás után....


- Hiroto, beszélhetnénk egy percre? - kérdezte Akai.

- Igen. Mindjárt jövök. - ezzel megölelt és elment.

..................................................................

" Hiroto szemszöge"
-  Mit akarsz? - ez volt az első kérdésem, mikor egyedül maradtunk.
- Úgy látszik, hogy Kilari nem értette meg, ezért téged kell figyelmeztetnem. - majd egy gonosz vigyorral felém fordult. - Tűnjetek el egymás közeléből, ha nem.....Kilarit váratlan baleset érheti. Remélem megértetted!
- Te kis.... - nem hiszem el, hogy ez a kis fruska megfenyegetett.
- Akkor menjünk! - mosolygott rám kedvesen. Ettől kirázott a hideg.
- Ezt nem fogja megúszni. - mérgelődtem, miközben lassan visszasétáltam Kilarihoz.
.................................................................
" Kilari szemszöge"
- Mi baj Hiroto? - kérdeztem aggódva amint visszaért.
- Engem is megfenyegetett és azt mondta ha nem fogadunk szót bajod eshet.
- Oh. Csak ennyi. Amíg veled nem történik semmi, addig nem aggódok. - ez egy kicsit megnyugtatott.
- Nem hiszem el, hogy ezt mondod! Ez igen is egy hatalmas gond! - rivallott rám rák vörös arccal.
- Hiroto.... - majd éreztem, ahogy a könnyek végig folytak az arcomon.
- Kilari, mi a baj? - nézett rám aggódóan.
- Sajnálom.... Sajnálom.....
- De mit?
- Annyi gondod van miattam. - mondtam a könnyeimmel küzdve.
- Emiatt nem kell aggódnod. - mosolygott rám miközben letörölte a könnyeimet. - az csak természetes, hogy aggódom hiszen te vagy a legfontosabb ember az életemben. - ezt kimondva teljesen elvörösödött.
- Ez igaz? - kérdeztem kissé elpirulva.
- Persze. Menjünk vissza.
- Jó!

A többiekhez visszatérve......

   
- Akkor mi megyünk főnök! - köszöntünk el Hirotoval.
- Rendben. Akkor holnap ugyanitt.
- Értettük. Viszlát! - majd hazamentünk.

A házunk előtt......


- Nem kéne elmondanunk?

- Mit? - kérdeztem.
- Azt, hogy járunk.
- Nem vagyok benne biztos. Nem tudom, hogy fogadnák.
- Nem számít, hiszen szeretlek.
- Akkor menjünk!
Jelentettem be majd beléptem az ajtón és köszöntem.