2015. április 23., csütörtök

Kirarin Revolution (Kilari) After Story 17. Fejezet

17. Fejezet
A bonyodalom és egy váratlan vendég. 2.rész

- Akkor mi most elindulunk!
- Rendben. Tudjátok, csak semmi feltűnés!
- Tudjuk! - majd elindultunk haza. Az ajtónk előtt elköszöntünk Seijiéktől és bementünk. A szobába érve hatalmas sóhaj kíséretében az ágyra zuhantam. Behunytam a szemem, de a fejemben csak a ma történt események kavarogtak. Ekkor éreztem, hogy valami rám nehezedik. Ijedtemben kinyitottam a szemem...
- Hiroto!!
- Mi az Kilari? Megijedtél? - kérdezte tőlem fülig érő vigyorral az arcán.
- Gonosz vagy!
- Ez az igazi Kilari!
- Mi? - ezt az egészet, azért csinálta, hogy... - Oh Hiroto....
- Kilari... - majd a feje elkezdett közeledni, és pár másodperc múlva az ajkunk érintkezésével bezáródott a tér kettőnk között. A szenzáció ahogy hozzám ér, sosem változik, nem számít hányszor teszi meg.
Reggel az ügynökségen......
- Jó reggelt srácok!
- Sziasztok! - köszöntek vissza Akaiék.
- Jó reggelt mindenkinek! - lépett be ekkor az újdonsült házaspár.
- Jó reggelt!
- Jutottatok valamire a dalszöveggel?
- Igen! Készen vagyunk vele.
- Mi????Kilari te mikor írtad meg?
- Tegnap este Hirotoval. - rá pillantottam, majd eszembe jutottak a tegnap esti események, és mind a ketten elkaptuk a vörösödő fejünket.
- Ez az amire gondolok? - kérdezték szinkronban Akaiék, de pár másodperc múlva ők is ugyanúgy reagáltak mint mi.
- Ezt mi is kérdezhetnénk.
- Erre most nincs időnk.... Kilari énekeld el!
- Igen Főnök! - majd neki kezdtem........
.........................................................
"A mostani én és a te aki holnap leszel, olyan boldogok, hogy egy kicsit kacaghatunk rajta.
Apának is, anyának is, mindenkinek el akarom mondani!
Köszönöm!
Tudod, igazából nem akartam elhinni, kétségeim voltak, hogy nem történt meg.
Talán azt mondta, hogy csak én vagyok fontos.
A sírás viharában, kapok egy barátság ütést,
Ami visszahoz belőle.
Hétfőn is és Pénteken is mindig erőt kapok.
A macskám Kávé, és a kutyám Miya, mindenkit meg fogok ölelni.
Gyerekkori barátok,kisöcséink, mind a barátaikkal akarják kergetni az álmuk.
Gyerekek és felnőttek is, figyeljetek! :
Nagyon! Nagyon szeretlek titeket mind!
Köszönöm!

A Földön rengeteg csodálatos sors van. Egy nagy baj.
Dicsérni akarom magam, azért mert találkoztam veled.Szép volt!
A remegő hátamra, kapok egy "minden rendben" rúgást,
még mindig tántorogva,de futni kezdek.
A lányok és a fiúk is több dologról akarnak beszélni.
Mert a főnökük és a menedzserük megbizonyosodnak arról, hogy sokszor leszidják őket.
Nagypapának és nagymamának olyan kedves hangjuk van, hogy boldog leszek!
Főnöknek is és Muranishi kisasszonynak is köszönöm, hogy támogatnak.
Köszönöm!

Emberek akikkel nem jössz ki, és akiket szeretsz.
Energikus emberek és álmos emberek.
Emberek akikkel barátságos vagy és normális emberek.
Emberek akikkel hamarosan találkozol.
Köszönöm, hogy itt voltatok nekem,hogy velem nevettetek és sírtatok az utamon.
Észre vettem, észre bírtam venni, szóval hangosan kiáltom!
Köszönöm!
Köszönöm!
Köszönöm!
Köszönöm!"
...........................................................
- Kilari ez gyönyörű!
- Ugyan...
- Nagyszerű! Tanuljátok meg a dalt és két nap múlva koncert!
- Két nap???!!!
Remélem minden rendben fog zajlani....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése